Étkezés a kemoterápiás mellékhatások idején

Étkezés a kemoterápiás mellékhatások idején

A kemoterápiák, daganat ellenes kezelések során számos étkezési kérdés merül fel a betegekben és családjukban. A kellemetlen mellékhatások leküzdésétől, elviselésétől, a megfelelő étkezésen és vitaminbevitelen át a tápszerek szerepéig. Ezeket járjuk körül jelen cikkünkben.

Kisa Judit dietetikus, diplomás táplálkozástudományi szakember több mint 25 éve foglalkozik onkológia betegek megfelelő, gyógyulást elősegítő táplálékhoz jutásával. Korábbi cikkünk folytatásában a kemoterápiás mellékhatások csökkentéséről, a tápszerekről és a vitaminbevitelről is kérdeztük.


– A kemoterápia sok fronton támadja a jóleső étkezést. Mi a helyzet a szinte mindenkinél fellépő étvágytalansággal? Hogyan lehet segíteni, hogy betegnek újra legyen kedve enni?

– Ez nagyon érdekes dolog és nem szokták említeni. Az élettani folyamatoknak, a gyógyszereknek is van belső íze. Gondoljunk csak a cukorbetegek jellegzetes, acetonos szagára. Az étvágytalanság tulajdonképpen ennek a belső rossz íznek hatására alakul ki, amikor ez kiül a szájban az ízelelő bimbókra, ami a beteg étvágyát is elveszi. Hogyan történik ez? Az agyunknak van egy képe arról, hogy ami előttünk van a tányéron, annak milyen íze lesz. Amikor a beteg a benne zajló betegség miatti belső íz hatására nem az elvárt ízérzéskelést tapasztalja meg, akkor a szervezet riadót fúj, hogy ez ártalmas, nem kell. Ez az étvágytalanság.

Jó szolgálatot tesz, ha savanykás vízzel, szódavízzel átöblítik étkezés előtt a szájüreget, akár a fogat is át lehet fogkrém nélkül kefélni, mert a fogakon is megtapadhat ez a belső íz.


– Számos beteg szembesül hányingerrel, hányással, idegen íz érzéssel, fokozott szagérzékeléssel főleg a kemoterápia időszakában. Milyen trükköt tud bevetni ő vagy az őt féltő, gondozó családtag?

– Először is senki ne aggódjon emiatt, mert ezzel sajnos nincs egyedül, ugyanis a kemoterápia több olyan mellékhatással is bír, amelyek miatt általában nem kívánnak az emberek enni. A tüneteket azzal lehet enyhíteni, ha a beteg sokat iszik, de csak apró kortyokban. Ugyanis amennyiben sok folyadékot visz be a szervezetedbe, akkor a kemoterápia során alkalmazott szer (ami az étvágytalanságot, hányingert és a hányást is okozza) több folyadékban tud keringeni, emiatt az kevésbé lesz tömény a szervezet számára.

Ezt úgy kell elképzelni, mint a sós vizet. Nem mindegy, hogy egy púpos kanálnyi sót fél pohár vízben vagy egy lábosnyi vízben keverünk el. Melyiknek lesz erőteljesebb íze, ha belekóstolunk? Ha a beteg eljut abba fázisba, amikor úgy érzi, hogy már a víz is nehezen megy le torkán, akkor érdemes ízesíteni azt. Természetesen itt nem az üdítőitalokra gondolok. Ennél sokkal egészségesebb megoldás lehet, ha pár csepp, frissen facsart citromot, narancsot vagy más gyümölcslevet kever a vízbe.

A másik nagy gond a szagérzékelés normálistól való eltérése. A kemoterápia után felerősödhet a szaglás, így erősebbnek érezhetnek a betegek sokféle szagot. Ez pedig, ha amúgy is hányingerrel küzd valaki, akkor nem a legelőnyösebb. Ez ellen annyit lehet tenni, hogy kerülik az erősebb szagú ételeket, mint például a bő olajban sült rántott hús, vagy a káposztás és pirított hagymás ételek. Meg kell beszélni a támogató családtagokkal, hogy egy ideig most felejtsék el ezeket a hagyományos ételeket otthon. Nehéz döntés, nagy áldozat, de a szeretteiért mindenki még ennél többet is megtesz. Helyette inkább pároljanak, főzzenek valami finomat a kevésbé „szagos” alapanyagokból!


-Mit tehet a beteg a fémes szájíz ellen?

- A kemoterápiás kezelés után sokan éreznek kellemetlen, idegen, esetleg fémes ízeket, ami miatt még kevésbé van étvágyuk vagy nem is tudatosul sokszor, hogy ez okozza az étvágytalanságot. Ezt az idegen ízt a kezelés során alkalmazott gyógyszerek és a szervezetben lezajló folyamatok okozzák.

Jót tehet, ha evés előtt a már említett, citrommal vagy naranccsal savanyított vízzel átöblögetik az ízlelőbimbóikat, lemossák a nyelvüket. Ha keserűbb ízre vágynak, akkor szénsavmentes tonikot is alkalmazhatnak. A kívánt hatás eléréséhez figyeljenek arra, hogy a folyadékot ne egy húzásra igyák meg, hanem alaposan átöblögetve a szájat, illetve harapdálva, kortyonként, ahogyan a gyógyteákat szokták inni.


– Mit tehet a beteg még a hányinger ellen?

– Nagyon fontos, hogy mielőtt kezelésre megy a beteg, alaposan reggelizzen. Ez nem éhgyomori vérvétel, amikor nem szabad étkezni. Lehet, hogy meglepő, de kívánatos, hogy ez az étkezés vajas kenyér, töpörtyű, tojásrántotta legyen, mert ilyenkor a minél tápanyagdúsabb, zsírosabb étel az ideális. Ha ilyesmit fogyaszt a kezelés előtt álló, az könnyebbé teheti a terápia elviselését. (Természetesen akkor, ha egyébként ezek az ételek számára nem ellenjavaltak.) Sokan nem magától a kemoterápiás szertől lesznek rosszul, hanem attól, hogy nem mertek enni – mert senki nem mondta el a fentieket nekik – és leesik a vércukorszintjük.


– Vannak további táplálkozástani tippek, trükkök a kezelések idejére?

– Hogyne! A kemoterápia hatására megduzzadhatnak a nyálkahártya sejtjei (ez fedi a szájtól a végbélig tartó emésztőrendszer felületét), ami olyan érzés lehet a betegnek, mintha belső láza lenne. Ezt enyhítheti, ha egy időre felhagy a beteg a klasszikus meleg ételekkel, és helyette „pince hőmérsékletű”, vagyis hűvösebb ételeket fogyaszt.

Olyan ételeket érdemes keresni, amelyek finomak hidegen is. Ilyen például a hideg krumpli- vagy tésztasaláta, a különböző krémlevesek vagy gyümölcslevesek, a felfújtak és a pudingok, joghurt, túrókrémek. Ezek kellemesen fogják hűsíteni a megduzzadt nyálkahártyát, így csökkenthetőek a tünetek.

A betegséget kísérő, akár enyhe depresszív állapot is előidézhet olyan érzéseket, hogy még rágni sincs kedve a betegnek. Először is azt kell tisztázni, hogy nem rossz gondolat, hanem teljesen normális érzés amikor valaki azt érzi, hogy semmihez nincsen ereje. Ilyenkor ugyanis a szervezet kiadja az elsődleges parancsot: Gyógyulj! Minden energiájával erre a feladatra összpontosít. Ugyanakkor ebben az állapotban is segíteni kell a szervezetet a gyógyulásban azzal, hogy a beteg elkerüli a fogyást és tápanyagban gazdag ételeket eszik. Jó megoldás lehet minden olyan étel, ami krémes vagy pépes állagú, ugyanis ezeket kitűnően fel lehet dúsítani egy kis tejszín vagy tejföl hozzáadásával. „Jól csúszó” ételek lehetnek a krémlevesek, az almakompót, a tejszínes krémtúró, a joghurt vagy a különböző ízekben elérhető, orvos által felírt tápszer is.


– Mi a tápszerek szerepe?

– Talán semmi sem fontosabb ebben az időszakban annál, mint hogy a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek bejussanak a szervezetbe és lehetőleg ott is maradjanak. Ehhez mindenképpen szükség van a kezelőorvos által felírt és patikában kiváltott tápszerekre, hiszen az elegendő tápanyag mellett kalóriát is kell bevinni, ezzel megakadályozva a fogyást. Lehet váltogatni is a tápszerek ízét, hogy ez a változatosság is elősegítse a kellemes fogyasztást.


– Mi a helyzet a táplálék kiegészítőkkel, jelesül a szintetikus vitaminokkal, vitamin komplexekkel?

– A szervezet a kemoterápia által igen nagy megterhelést kap. Emiatt jelentősen lecsökken az ellenálló képessége, kevésbé tudja felvenni a harcot a különböző fertőzésekkel szemben, ami úgy általában is gond, de most, a Covid járvány idején óriási probléma. Könnyű azt mondani, hogy fel kell tölteni a vitaminraktárakat, de ez nem is olyan egyszerű! Orvossal konzultálva, ha lehetséges, el kell hagyni a mesterséges vitaminkészítményeket, mégpedig azért, mert ezek túladagolva prooxidánsként (oxidáló szabadgyökként) viselkedhetnek.


– Ez mit jelent?

– Azt jelenti, hogy a jótékony hatásuk helyett pont, hogy még rosszabb helyzetbe sodorhatják a szervezetet és gyengíthetik a kemoterápia hatását. Ezzel ellentétben a zöldségek és gyümölcsök természetes vitamintartalmának nincsen ilyen negatív tulajdonsága, és szinte képtelenség túladagolni őket. Igen ám, de akad még egy bökkenő a dologban! A kemoterápia a vékonybél sejtjeire nézve duzzasztó hatással bír, emiatt pedig csökken a bélrendszer felszívó képessége. Így hiába eszik a beteg rengeteg zöldséget és gyümölcsöt, nem tud belőle elegendő vitamin (és egyéb más tápanyag) hasznosulni. Érdemes préselni, facsarni vagy megfelelő -csak növényeket tartalmazó természetes koncentrátumokat fogyasztani, minél színesebb zöldségeket és gyümölcsöket választani. Ilyenek például a bogyós gyümölcsök, a cékla vagy a répa.

Ezek a színes zöldségek és gyümölcsök nem csak vitaminokban gazdagok, hanem tele vannak olyan növényi színanyagokkal is, amelyek segítik a gyógyulást, ráadásul támogatják a legyengült immunrendszert a fertőzések legyőzésében, és segítenek a regenerálódásban is.


(Kisa Judittal az interjút készítette: Sári Edina)